1:28:02
- llyen közel magához...
- Bernie...
1:28:08
Vártam.
1:28:10
- Elhagyja õt?
- Bernie...
1:28:13
Azt mondta, azért fohászkodik, hogy
a saját lábára álljon, akkor elhagyja.
1:28:17
Mutatok valamit.
1:28:51
A mi földünk rügyekbe borult
1:28:57
Énekszó, nevetés és nagy szabadság
1:29:02
Egy derûs város virágzik itt
1:29:08
Fehér házak és zöld kertek
1:29:14
Árnyas ösvények
1:29:16
Széles utak
1:29:19
Büszke hölgyek és urak
1:29:25
Hallom a gyermekek hangját
1:29:28
A vasárnapi harangszót
1:29:31
Szebb idõk jönnek a völgyre
1:29:36
Úgy látom, neki sikerült.
És maga?
1:29:40
- Elhagyja õt?
- Nem gondolja, hogy az még várhat?
1:29:44
Nem. Az óta a bizonyos reggel óta
Bostonban, csak erre gondolok.
1:29:49
Bárcsak megértené...
1:29:51
Nem, Bernie, most nem.