2:10:01
Ön igazán nagylelkû, Mr. Doolittle.
2:10:04
Jó kis hely ez, Harry.
Gyakrabban is eljárhatnánk.
2:10:08
Apa!
2:10:11
Hogy mikre nem vetemedik az az alak?
2:10:15
Ideküldi a saját lányomat kémkedni utánam.
2:10:21
Mondd meg neki, hogy, amint te is láthatod,
felvet a nyomor.
2:10:24
Mirõl beszélsz? És mi ez a maskara rajtad?
2:10:27
Mintha nem tudnád!
2:10:28
Menj vissza a górédhoz, és meséld el neki,
mi tett velem.
2:10:32
Miért, mi tett veled?
2:10:34
Tönkretett.
2:10:36
Már nem vagyok a régi,
a középosztályhoz tartozom.
2:10:40
Ne is próbáld megvédeni!
2:10:41
Õ írt annak a Wallingford nevû öregúrnak,
2:10:46
aki 5 millió dollárt adományozott
Erkölcsjavító Társaságok alapítására...
2:10:50
csak azért, hogy elmondhassa, hogy Anglia
legnagyobb moralistája Alfred P. Doolittle,
2:10:55
egy egyszerû szemetesember.
2:10:58
Ez rá vall.
2:11:00
Az életem pokollá vált.
2:11:03
Az öregúr meghalt, és végrendeletében
évi 4000 font járadékot hagyott rám.
2:11:08
Ki a fene kérte, hogy gazdaggá tegyen?
Most oda a boldogságom.
2:11:13
Többé már senkitõl nem kérek pénzt.
2:11:17
Most mindenki tõlem kér kölcsön.
2:11:21
Egy éve még senkim sem volt,
kivéve azt az egy-két rokont,
2:11:25
aki szóba sem állt velem.
2:11:27
Most már 50-en vannak.
Nekem alig marad valami a pénzbõl.
2:11:31
Másokért élek, nem magamért.
Ez a középosztálybeliek sorsa.
2:11:36
Siess már, Alfie,
nemsokára a templomban kell lennünk.
2:11:39
-A templomban?
-Igen, ott.
2:11:42
Ez fáj a legjobban.
2:11:45
Mit gondolsz, miért aggattam magamra
ezt a gyászruhát?
2:11:48
Elveszem a mostohaanyádat.
2:11:50
Most, hogy jómódú lettem,
õ is az akar lenni.
2:11:53
Miért nem adod vissza a pénzt,
ha az ilyen boldogtalanná tesz?
2:11:56
Ez a legszörnyûbb az egészben.
2:11:59
Meg is tenném én,