:38:00
Ez az igazság.
:38:03
Senki nem ismerte ügy, ahogy én.
:38:06
Egyszer fogtuk a kerékpáromat...
:38:10
...és csak nekiindultunk.
:38:11
Rámentünk egy autópályára,
és kerékpároztunk. Ittas volt...
:38:16
Persze besötétedett, mielõtt
odaértünk volna, ahová mentünk.
:38:19
Fel kellett hívni apámat...
:38:21
...el kellett jönnie autóval,
hogy felvegyen minket.
:38:24
Nem tudtuk berakni
a kerékpárt a kocsiba...
:38:27
...anyám elkezdett nevetni, majd én is
nevetni kezdtem.
:38:30
Apámnak nem nagyon tetszett.
:38:33
Hazamentünk...
:38:36
...apám ágyba rakta õt
és ott kijózanodott...
:38:39
...ennyi volt.
:38:41
Várnom kellett, amíg üjra berügott.
:38:47
Egyik nyáron...
:38:49
...az apám...
:38:51
...elküldött meglátogatni a
nénikémet pár hétre.
:38:56
Amikor hazaértem...
:38:58
...anyám kórházban volt.
:39:02
Nem engedték, hogy lássam.
:39:06
Nem értettem.
Nem engedték meg, hogy lássam.
:39:11
A szobájában halt meg.
:39:16
11-12 éves lehettem akkoriban.
:39:22
Egy nõvér...
:39:24
...elmondta, hogy az anyám
írt nekem egy üzenetet.
:39:31
De az apámhoz került...
:39:33
...és õ nem engedte, hogy lássam.
:39:36
Nem értettem.
:39:40
Emlékszem megpróbáltam
megverni egyszer...
:39:42
...hogy rávegyem, mondja el,
mi volt a levélben.
:39:46
Nem mondta el.
:39:51
Mindig érdekelt, mi lehetett benne.
:39:56
Tudom, hogy valami szép volt.