1:11:03
Mind normálisak vagyunk.
1:11:09
Hallottam, hogy te meg Frank
már nem dolgoztok többé együtt.
1:11:13
Így van.
1:11:18
Így minden egyszerûbb, nem igaz?
1:11:21
Megkönnyíti a dolgokat.
1:11:25
Köszönöm.
1:11:28
Igyunk a "Lehetõségek Hazájá"-ra!
1:11:31
Talán neked.
1:11:37
Szereted a srácokat?
1:11:40
Srácokat?
1:11:42
A gyerekeket. A kicsiket.
1:11:45
Hát persze. Miért ne?
1:11:48
Amíg a dajka velük van.
1:11:49
Jó, mert én is szeretem a srácokat.
1:11:54
Szeretem õket. Fiúk, lányok, egyre megy.
1:12:01
Frank bármelyik pillanatban itt lehet.
1:12:04
Gyere ide!
1:12:12
Ülj ide!
1:12:14
Beszélni akarok veled. Ülj le!
Nem foglak megenni.
1:12:23
Oké, íme a történet.
1:12:28
Nyomornegyedben születtem,
tisztában vagyok vele.
1:12:33
Nem kaptam nevelést,
1:12:35
de ezen túlteszem magam.
1:12:38
Ismerem az utca törvényét, megvannak
a megfelelõ összeköttetéseim.
1:12:44
A megfelelõ nõvel az oldalamon,
nem lenne számomra megállás.
1:12:48
Fel tudnék jutni a csúcsra.
1:12:52
Mindenesetre,
1:12:54
a következõt szeretném mondani:
1:12:58
tetszel nekem.