:33:04
Igen, de én azt kérdeztem, hogyan?
:33:12
15 évesen kerültem a társasági életbe.
:33:16
Már akkor tudtam, hogy az a szerep,
amelyre ítéltek,
:33:20
tehát az, hogy csendben legyek
és engedelmeskedjek...
:33:22
nagyszerû lehetõséget ad arra,
hogy hallgassak és figyeljek.
:33:27
Nem arra, amit az emberek mondtak,
az természetesen nem érdekelt,
:33:31
hanem arra, amit megpróbáltak elrejteni.
:33:34
Gyakoroltam az eltávolodást.
:33:37
Megtanultam mosolyogni,
miközben az asztal alatt...
:33:40
a tenyeremet egy villával szurkáltam.
:33:44
Hamarosan...
:33:46
a megtévesztés mesterévé váltam.
:33:49
Nem a kéj, hanem a tudás után vágytam.
:33:52
A legszigorúbb moralistáktól
megtanultam viselkedni.
:33:56
A filozófusoktól pedig gondolkodni.
:33:59
Az íróktól azt, hogy meddig érhetek el.
:34:02
A végén, mindent egy csodálatosan
egyszerû elvben foglaltam össze:
:34:08
gyõzni vagy meghalni.
:34:13
Tehát ön csalhatatlan, ugye?
:34:16
Ha kell egy férfi, megszerzem.
:34:18
De kérkedni nem lehet velem.
:34:23
Ez lenne a történetem.
:34:26
Ez volt a mi történetünk is?
:34:32
Még nem is ismertem magát,
már meg akartam kapni.
:34:35
Az önérzetem követelte.
:34:39
Aztán elkezdett utánam járni...
:34:42
és én szenvedélyesen kívántam.
:34:45
Ez volt az egyetlen alkalom,
hogy nem tudtam fékezni a vágyamat.
:34:52
Páratlan küzdelem volt.