1:14:08
Úgy tudom, Anselmus Atya...
1:14:09
elmagyarázta a látogatásom célját.
1:14:12
Igen, azt mondta, szeretne velem kibékülni,
1:14:14
mielõtt elkezdené nála a hittanórákat.
1:14:16
Így van.
1:14:19
Nem értem, mi szükség van egy formális
kibékülésre, Monsieur.
1:14:23
Nem.
1:14:23
Én, ön szerint, megsértettem a becsületét,
1:14:26
ön pedig velem
minõsíthetetlen megvetéssel bánt.
1:14:30
Megvetéssel?
1:14:32
Elmenekült a nénikémtõl
az éjszaka kellõs közepén.
1:14:35
Nem hajlandó válaszolni a leveleimre.
1:14:37
Mindezt azok után,
hogy ritka önfegyelmet tanúsítottam,
1:14:40
ezzel mindketten tisztában vagyunk.
1:14:42
Ez nem más, mint megvetés.
1:14:45
Ön sokkal jobban megért engem,
mint amennyire kimutatja.
1:14:48
Elõlem menekült el, igaz?
1:14:51
EI kellett jönnöm.
1:14:52
Hogy távol tartsa magát tõlem?
1:15:02
Sokkal boldogtalanabb vagyok,
mint ahogy azt valaha is kívánhatta.
1:15:06
Én mindig is a boldogságát kívántam.
1:15:09
Hogyan lehetnék boldog ön nélkül?
1:15:12
Ha nem kapom meg magát, belehalok.
1:15:25
Halál!
1:15:31
Sajnálom, Madame.
1:15:33
Azt vártam ettõl a találkozástól,
hogy megbocsát...
1:15:36
mindazért a rosszért, amit önnel tettem.
1:15:39
Azért, hogy életem hátralévõ napjait
békében tölthessem.
1:15:42
Azt hittem, megértette választásom,
melyet kötelességem parancsolt.
1:15:45
Igen.
1:15:47
Az ön választása pedig meghatározta
az enyémet.
1:15:49
Melyiket?
1:15:50
Az egyetlent,
amely véget vethet szenvedéseimnek.
1:15:53
Mit akar ezzel mondani?
1:15:55
Én szeretem önt.
1:15:56
Nem is tudja elképzelni, mennyire.
1:15:58
Ne felejtse, sokkal nagyobb áldozatokat
is hoztam annál,