:29:03
Ki akar majd engem így?
:29:22
Ki fog valaha is megkívánni?
Senki.
:29:31
Bár nem úgy tunik,
de megértem, mit érzel.
:29:38
Ennyi idos voltam,
mikor meghalt az apám.
:29:42
Úgy éreztem, elvesztettem
mindent, magamra maradtam.
:29:50
De itt vagy nekem te.
:29:54
Éjszakánként imádkoztam...
:29:57
hogy legyen még egy
gyereketek apával...
:30:01
mert akkor nem kéne
olyan különlegesnek lennem.
:30:08
Tudom.
:30:14
Tudom, milyen nehéz lehetett
elveszteni a legjobb barátnodet...
:30:18
és megélni, hogy a tested más lett,
mint amilyennek akartad.
:30:26
De egyszer majd ránéz valaki
a rendkívüli nore, aki leszel...
:30:32
és csak azt látja,
hogy mennyire szeret.
:30:40
Akárcsak én.