:07:00
Kérem fogadja el a köszönetemet.
:07:02
Kérlek, maradj itt, vendégként
üdvözöllek a házamban.
:07:09
Most pedig Shu Lien...
:07:12
árulj el nekem valamit.
:07:13
És bocsáss meg a kiváncsiskodásért.
:07:16
Édesapád végülis egy kedves
barát volt a számomra
:07:19
és szinte úgy gondolok rád
mint a saját lányomra.
:07:22
Kérem, Te úr, mirõl van szó?
:07:25
Li Mu Bai leteszi a kardját...
:07:28
és harcos napjai véget érnek.
:07:31
Nem akar talán elmondani
neked valamit?
:07:35
Nem tudom...
:07:36
Ne légy szemérmes. Mindig is tudtam
az egymás iránti érzelmeitekrõl.
:07:40
Éveken át..
:07:42
Egyikõtök sem volt elég bátor, ahhoz
hogy bevallja a másiknak az igazságot.
:07:48
Mindketten értékes idõt vesztegettek el.
:07:52
Elnézését kérem.
Li Mu Bai és én nem vagyunk gyávák.
:07:59
Amikor érzelmekrõl van szó...
:08:01
a hatalmas hõsök bolondokká válnak.
:08:05
Mondd el nekem, ha Li Mu Bai nem nyílik
meg jobban, mikor leközelebb találkoztok.
:08:11
Megbeszélem majd vele.
:08:22
Te úr azt mondta,
hogy hagyja itt a kardot.
:08:29
Ki maga?
:08:37
A vendégként vagyok itt ma.
:08:39
Yu kormányzó lánya vagyok.
:08:42
Ez Te úr dolgozószobája.
Azért vagy itt, mert...?
:08:46
Csak egy nyugodt helyet kerestem.
:08:50
Én Te úr fõszolgája vagyok.
:08:52
Õ pedig egy másik vendégünk.