:27:09
- Ki kopog?
- Hal, te vagy az? Jill vagyok.
:27:13
Jövök.
:27:17
Szia, mi újság?
:27:18
Szia! A barátnõm cserbenhagyott,
:27:21
és szeretnélek
elhívni vacsorázni.
:27:25
Bocs, de a ma este nem jó.
:27:28
Ne legyél már ilyen!
Meg akarok veled beszélni egysmást.
:27:31
- Tényleg nem lehet.
- Kérlek, csak mint barátok.
:27:36
Ugyan már.
Enned kell, nem igaz?
:27:41
- Kérdezhetek valamit, Jill?
- Persze.
:27:45
Mi ez a hirtelen enyhülés?
:27:48
Hát... sokat gondolkodtam.
:27:53
Hal... hibáztam.
Nem szabadott volna szakítanom veled.
:27:59
Hát, nem volt az igazi szakítás.
Csak egyszer randiztunk.
:28:03
Amúgy meg helyesen tetted.
Nem volt bennünk semmi közös, emlékszel?
:28:07
Az én hibám volt.
Nem avattalak be az érzelmeimbe.
:28:11
Sok közös vonást fedezhettünk
volna fel, ha akartam volna.
:28:15
- Mr. Shanahan, hogy van ma este?
- Hogy hogy vagyok?
:28:18
Úgy érzem magam,
mint egy tüske a rózsák között.
:28:21
- John odavezeti önöket az asztalukhoz.
- Erre, kérem.
:28:25
- Elmegyek a mosdóba.
- Oké, Rosie. Az asztalnál leszünk.
:28:50
Mi volt a fõ oka, hogy elutasítottál?
Kíváncsi vagyok rá.
:28:54
Õszintén szólva...
úgy éreztem, hogy felszínes vagy.