:10:01
csak újabb kifogásokat keresel.
:10:05
Amikor Sartre a felelõsségrõl beszél,
nem elvont fogalomként említi.
:10:09
Nem az énrõl vagy lélekrõl beszél,
amikrõl teológusok vitatkoznak.
:10:14
Valami kézzelfoghatóról.
Kettõnkröl, ahogy beszélünk.
:10:17
Döntéshozásról. Dolgokat csinálni,
és vállalni a következményeket.
:10:21
Igaz, hogy 6 milliárd ember van
a Földön, és ez a szám nõ.
:10:25
Ettõl függetlenül, amit teszel, számít.
:10:28
Számít, elõször is anyagi értelemben.
Más embereknek példát állít.
:10:34
Röviden, az üzenet az,
hogy sosem szabad leírnunk magunkat...
:10:39
és különbözõ erõk áldozataként jellemezzük egymást.
Magunk döntése, hogy kik vagyunk.
:10:55
A teremtés úgy tûnik, a tökéletlenségbõl fakad.
Küzdelembõl, és frusztrációból.
:11:03
Innen jöhetett a nyelv is.
:11:06
Azért lett, hogy felülemelkedjünk az elszigeteltségünkön
:11:12
és valahogy kommunikálni tudjunk.
:11:16
Amikor csak a túlélés volt, egyszerûnek kellett lennie.
:11:19
Mint a "víz."
Kitaláltunk egy hangot rá.
:11:22
Vagy, "kardfogú tigris mögötted".
Kitaláltunk egy hangot rá.
:11:26
Ez akkor válik érdekessé,
amikor ezt a jelrendszert használjuk, hogy kifejezzük
:11:35
a sok elvontat és megfoghatatlant,
amit tapasztalunk.
:11:40
Mint a zavartság.
Mi a harag vagy a szerelem?
:11:45
Azt mondom "szerelem,"
a hang elhagyja a számat,
:11:49
a másikat fülön találja,
át megy egy csatornán az agyban,
:11:56
át a szerelemmel,
vagy szerelemhiánnyal kapcsolatos emlékein,