1:00:01
Öreg, húzzá vissza abba a kurva lyukba.
1:00:04
Menny...Mennyei...Menny
Erre! Erre, uraim!
1:00:09
Kitûnõ! Kitûnõ!
Hibátlan. Hibátlan. Ez igen
1:00:19
Nem tudja abbahagyni a szarást.
Inkább a szarásról valót dumát nem tudja.
1:00:28
Uraim. Ránk, akik osztoztunk
egymás társaságában,
1:00:32
bánatában, és örömében.
1:00:35
Ránk, akik most learatjuk fáradozásaink
gyümölcsét.
1:00:38
Egymás mellett válvetve,
mindenki képességeinek megfelelõen,
1:00:40
töretlenül elõre, meg miegymás.
1:00:42
Voltak ugyan kisebb nézeteltéréseink,
1:00:45
de én úgy tekintem, hogy ezek csak megtanítottak
a másikat jobban becsülni.
1:00:49
Mindegyikünk megértette, és megbecsülte
1:00:51
a másik egyéni képességeit, és potenciálját,
és persze gyengeségeit is.
1:00:58
Úgy gondolom, egy napon majd
közösen visszatekintünk kis csínytevésünkre.
1:01:03
Egy távoli nap, unokáinkat ringatva térdünkön.
1:01:10
Talán még bele is könnyezve azt mondjuk majd:
1:01:15
"Ésszel, és kitartással,
és nem kevés bátorsággal
1:01:20
azon a napon véghezvittünk valamit.
1:01:24
Egy vakmerõ tettet, egy nem akármilyen akciót.
1:01:30
A mi vidám bandánk, melyet nem gátolhat sem a
begyepesedett társadalom,
1:01:35
sem a szürke hétköznapok elõítéletei.
1:01:39
Mi boldog kevesek!
1:01:43
Uraim! Miránk!
Miránk!
1:01:55
Már régen fel kellett volna robbannia.
1:01:57
Hogy mondja?
1:01:59
Az idõzítõ, amivel beomlasztjuk az alagutat.
8 percre állítottam be.