:51:02
Mindig is odavolt értem
:51:05
Jól bánt velem
:51:07
De mivel túl öreg volt,
nem igazán törõdtem vele.
:51:15
Összefutottam vele a tegnap
vásárlás közben
:51:17
Ragaszkodott hozzá, hogy
meghívjon ebédelni.
:51:23
Szükségem volt pénzre
:51:25
így hát elmentem vele
:51:29
Ebéd után megemlítettem,
hogy szükségem van pénzre
:51:34
Azt mondta annyi pénzt ad,
amennyit csak akarok
:51:43
5.000-et kértem tõle.
:51:48
Elõször azt gondoltam félreteszem
Szingapúrra a nehéz idõkre
:51:53
De most felhasználom
:52:00
Ne butáskodj
:52:02
Még fiatal vagy,
tele lehetõségekkel
:52:08
A pénzt barátoktól kértem kölcsön
:52:10
Nem kell rögtön visszaadnom
:52:13
Tartsd meg ezt magadnak
:52:20
Majd visszafizeted késõbb,
nem sürget senki.
:52:26
Miért vagy ilyen jó hozzám?
:52:29
Talán a sors akarta így
:52:40
Kár, hogy a sors nem akarta tovább.
:52:44
Bárcsak már elõbb elmehettem volna innen
:52:48
Ne légy ilyen
:52:51
Engedd meg, hogy meghívjalak
a mai vacsorára
:52:53
- Pincér, a számlát!
- Jövök.
:52:56
Ne, majd én
:52:58
Túl kedves vagy