:10:00
Mit?
:10:01
Az udvariasság
nem erõs oldalad, Damien.
:10:04
Biztos, hogy nem magadtól
jöttél elköszönni.
:10:08
Nem tudtam, hogy itt vagy.
De el akartam köszönni.
:10:11
Csakugyan?
:10:13
Viszlát, Marion néni.
:10:25
- Elkészültetek?
- Szerintünk igen.
:10:27
- Mindjártjövök!
- Menjünk.
:10:35
Fiúk, a heti zsebpénzeteket
rendszeresen megkapjátok,
:10:38
úgyhogy ez csak egy kis pótlék -
szükséghelyzet esetén.
:10:48
Megállás!
Elköszöntetek Marion nénitõl?
:10:50
Én igen.
:10:56
Marion néni?
:10:58
Ó, Mark! Alig láttalak, amíg itthon voltál.
:11:01
- Bejöhettél volna néha a szobámba.
- Sajnálom, Marion néni.
:11:05
Tudom, nagyon foglalt voltál,
állandóan az unokatestvéred nyomában.
:11:08
Ne hagyd, hogy mindenhova
magával vonszoljon.
:11:11
Nem vonszol. Szeretek vele lenni.
:11:15
Ölelj meg.
:11:18
Légy óvatos!
:11:21
Igen, Marion néni. Viszlát.
:11:27
Várjatok egy percet!
:11:31
Viszlát, apa.
:11:33
Engem elfelejtettetek? Biztos, hogy nem?
:11:36
Itt van, édeseim, vigyetek egy kis
süteményt. Legyetek jók!
:11:39
Viszlát.
:11:51
- Ez a Marion néni igazán kibírhatatlan.
- Borzasztó! Ugyan miért hívták meg?
:11:55
Hogy kioktasson minket és általában,
hogy tönkretegye a hétvégünket.
:11:58
De legalább nem kell vele vacsoráznunk.
Istenem! És mi az a szag?