:49:00
A szüleink döntöttek a sorsunkról.
:49:04
- Itt maradtam, mert így akartam.
- Mert itt kellett maradnod.
:49:10
Nem tudom, mi lesz holnap.
:49:12
De azt tudom, hogy hálás vagyok
azért, amit értünk tettél.
:49:18
Sajnáljuk NINCS ÜRES SZOBA
:49:38
- Jó estét!
- Messze van még Derry?
:49:41
A város határa úgy
500 méterre lehet.
:49:47
Hála az égnek!
Majdnem elaludtam!
:49:50
Régóta vezetek.
:49:53
A lápos régi hídja után balra.
:49:55
- A lápos?
- Ott játszottak a gyerekek.
:50:02
Köszönöm. Indulok is.
:50:08
Nem kér egy lufit,
Mrs. Denbrough?
:50:11
Nem kér?
:50:14
Nem kér?
:50:30
Beértek a folyosón,
aztán ütni kezdtek.
:50:34
Az edzõ ott talált a földön.
:50:37
Azt hittem, segít, de csak nevetett.
:50:40
Valami bekattant.
"Maga atlétaedzõ, ugye?"
:50:44
Vigyorgott.
Erre én: "Figyeljen, maga szarházi!
:50:48
Minden tanítványát lehagyom...
:50:51
...maga pedig szépen
bocsánatot kérhet tõlem."
:50:56
- Ez az!
- És meg is tetted.
:50:59
Futottam, mint az õrült.
Néha úgy éreztem, kinyúlok.