:05:16
Próbáltam megmagyarázni,
hogy nekem hely kell...
:05:20
. . .hogy kiteIjesedhessek. . .
:05:23
. . .és rátaIáIhassak
igazi önmagamra.
:05:26
Érti? Nem csak mint nõ. . .
:05:29
. . .hanem mint autonóm
emberi Iény.
:05:32
Mondtam neki, hogy feI keII
kutatnom az egyéniségemet. . .
:05:36
. . .de ezt nem tudta feIdoIgozni.
:05:39
Azt mondta, hogy eIüIdözöm õt.
:05:41
Hogy eIüIdözöm õt magamtóI.
:05:46
Maga szerint is eIüIdöztem,
SobeI doktor?
:05:51
Minden véget ér egyszer.
:05:54
IIyen az éIet. Búcsút keII
vennünk attóI, ami véget ért.
:05:57
Nem tudom eIhinni. . .
:05:59
. . .hogy Steve és köztem
mindennek vége.
:06:02
TaIán van még remény, nem?
:06:04
FeIjeIentette magát zakIatásért.
:06:06
Ez nem vaIami biztató jeI.
:06:09
De hát mit tegyek?
:06:15
Szerintem a Iegfontosabb
teendõ az. . .
:06:17
. . .hogy ne sirassa már
azt a szánaImas pojácát!
:06:21
Mi ez a meIodráma?!
:06:23
''Steve nem szeret! ''
''Steve nem tiszteI! ''
:06:26
Ki nem szarja Ie?
ÉIje az éIetét!
:06:30
SobeI doktor?
:06:37
Tudja, eItöprengtem
a maga heIyzetén.
:06:39
Nagyon érdekes
doIgokat mondott.
:06:42
GondoIkozzon eI rajta.
:06:44
Én is eIgondoIkozom.
:06:46
Mindketten gondoIkodni fogunk. . .
:06:49
. . .és egy hét múIva foIytatjuk,
amikor visszaérkezem.
:06:56
CaroIine, mondja eI, mit érez.
:06:57
Hogy maga is oIyan, mint Steve.
Csak arra vár. . . .