:17:00
Kicseréltük a barátnõje székét egy újra,
ami erõsebb, és mi álljuk a cechet.
:17:06
Oké. Hát... köszönjük.
:17:09
Szívesen.
:17:25
Elnézést.
Átültettek másik asztalhoz minket?
:17:28
Nem.
Jobbról a második asztal.
:17:33
Akkor megmagyarázná
miért eszi az a masszív hölgy...
:17:37
...a barátnõm vacs...
:17:38
Hé! Most már a kagylóimat is!
:17:43
Jól van, aranyoskám?
:17:46
Elnézést!
:17:48
McIntosh vendéglõje.
Tiffany beszél.
:18:15
Barátok vagyunk.
Csak sétálunk.
:18:17
Aztán Robbins
igazolta a gyanúmat.
:18:20
- Milyen gyanúdat?
- Nem te voltál ellenálhatatlan.
:18:24
Hipnotizált, és attól kezdve
a bûn ronda lányok...
:18:27
- ...számodra szupermodellek voltak.
- Mi van?
:18:30
Ha volt belsõ szépségük, vagy mi a rák.
Bárkit megkaphattál, akit akartál,
:18:34
mert olyanokat akartál,
akiket nem szoktak akarni.
:18:37
- Érted már?
- Nem, nem igazán.
:18:41
Elmagyarázom másképp. Olyan, mintha
lézerrel megbuzerálta volna az agyadat.
:18:46
Várj egy kicsit!
Szóval azt mondod,
:18:49
hogy a csinos lányok,
akikkel találkoztam, nem is csinosak?
:18:53
Na jó. Nézzük a tényeket!
:18:56
Viccesek, okosak,
és kedvesek voltak.