:36:01
Emlékszel, milyen dühös voltál,
amikor õ akart hazakísérni?
:36:05
- Nem voltam dühös.
- Ó, de igen.
:36:11
Charlie rendes volt.
Te csak féltékeny voltál.
:36:16
- Nem voltam féltékeny.
- De igen, Dok.
:36:20
Mindig féltékeny voltál, akárhová
mentünk, és én ránéztem valakire.
:36:24
Nem volt köztem
és Charlie között semmi. Sohasem.
:36:28
Szívem, olvasni próbálok.
:36:36
Éhes vagy? Éhes?
:36:45
Sok más fiú is hívott találkára.
:36:48
Sammy Knight.
:36:51
Hank Biederman.
:36:55
- Dutch McCoy.
- Hogyne, bébi, te voltál a fõ szám.
:36:58
De én csak veled jártam, ugye, papa?
:37:02
- Tudomásom szerint.
- Dok, én igen.
:37:05
Tudod jól. Sosem mentem el
egy másik fiúval, csak veled.
:37:09
Nagyon régen volt. Elfelejtettük.
:37:12
Dok, hogy mondhatsz ilyet?
A¿ok voltak életünk legboldogabb napjai.
:37:17
Én sosem fogom elfelejteni.
:37:19
Soha nem felejtem el azt a tavaszt.
:37:22
Olyan kellemes tavasz volt.
A fák olyan frissek, zöldek voltak.
:37:26
És a levegõ olyan édes illatú.
:37:31
Emlékszel a sétákra
az öreg kápolna mellett?
:37:34
Olyan csendes, mozdulatlan volt minden.
:37:38
Olyan szép tavasz volt.
:37:41
Tavasszal az ifjú nem gondol másra...
nem gondolkozik.
:37:46
Akkor csinos voltam, ugye, Dok?
:37:50
Emlékszel,
amikor legelõször megcsókoltál?
:37:53
Úgy féltél, mint egy fiatal lány.
Úgy reszkettél.
:37:57
Már majdnem egy éve jártunk együtt.