:07:05
Szoknyákba
meg lepedõkbe öltöztek
:07:09
és úgy viselkedtek, mintha
szellemek, vagy rémek lettek volna.
:07:15
Még a lovaikat is lepedõbe
öltöztették és úgy nyargalásztak.
:07:20
Na, mindegy, szóval
így lettem én Forrest Gump.
:07:25
A mamám azt mondta,
a Forrest név arra emlékeztet majd,
:07:30
hogy néha mindnyájan
csinálunk hülye dolgokat.
:07:47
Várj, talán így.
Egy pillanat!
:07:51
Jól van.
Na, mit bámulnak?
:07:56
Nem láttak még
járógépes gyereket?
:08:03
Soha ne hagyd, hogy valaki
azt mondja, jobb nálad!
:08:08
Ha az Úr mindenkit
egyformának akart volna,
:08:11
akkor mindenki
járógéppel születne.
:08:15
A mamám mindig tudta, hogy
magyarázza meg nekem a dolgokat.
:08:21
Negyed mérföldre laktunk
a 17-es úttól,
:08:26
és fél mérföldre
az alabamai Greenbow városától,
:08:29
ami Greenbow megyében van.
:08:33
A házunk már a nagypapa
nagypapájának a nagypapája óta
:08:39
a mienk volt, aki úgy ezer éve
jött át az óceán másik partjáról.
:08:43
Mivel csak én és a mamám laktunk
benne, és volt sok üres szoba,
:08:49
a mamám kiadta a szobákat,
fõként átutazóknak,
:08:54
akik olyan helyekrõl jöttek,
mint Mobile meg Montgomery.
:08:59
Így jutottunk a mamámmal pénzhez.
A mamám nagyon okos nõ volt.