:59:00
A nép közül választják,
hogy a nép nevében szóljon.
:59:04
Kétlem, hogy a nép olyan
jókat enne, mint te Gracchus...
:59:08
vagy olyan gyönyörû szeretõi
lennének, mint neked Gaius.
:59:10
Én értem a népemet.
:59:13
Akkor talán lenne olyan jó, és
tanítana minket Caesar...
:59:17
saját bõséges tapasztalatai alapján.
:59:23
Én szeretetnek hívom.
:59:25
Én vagyok az atyjuk.
:59:26
A nép pedig a gyermekem.
:59:28
Keblemhez szorítom és szorosan
átölelem õket.
:59:30
Ölelt már valakit, aki
pestisben haldoklott, sire?
:59:40
Nem, de ha még egyszer félbeszakítasz...
:59:43
gondoskodom róla, hogy te fogsz.
:59:45
Szenátor úr,
a bátyám nagyon fáradt.
:59:48
Adja nekem a listát!
:59:50
Caesar mindent megtesz,
amit Róma kíván.
:59:53
Úrnõm, mint mindig...
:59:55
Iegkisebb intésed
engedelmességet parancsol.
1:00:04
Hogy mernek engem kioktatni?
1:00:07
Commodus, a szenátusnak
megvan a maga szerepe.
1:00:10
Miféle szerep?
Csak locsognak.
1:00:14
Csak te...
1:00:16
és én...
1:00:17
és Róma számít.
1:00:18
Erre még csak ne is gondolj!
1:00:19
A szenátus mindig is létezett.
1:00:22
De Róma megváltozott.
1:00:23
Egy birodalomnak császár kell!
1:00:26
Ó igen, de hagyjuk meg a népnek...
1:00:28
az illúzióit?
1:00:31
A hagyományait.
1:00:33
Apám háborúja
a barbárok ellen --
1:00:37
Õ maga mondta, hogy semmit nem ért el.
De a nép szerette.
1:00:40
A nép mindig szereti a gyõzelmet.
1:00:42
De miért?
1:00:44
Nem látták a csatákat.
1:00:46
Mit számít nekik Germánia?
1:00:49
Róma nagysága számít nekik.
1:00:51
Róma nagysága.
1:00:55
Mi is az?
1:00:59
Ez egy eszme--