:44:02
Hagyja abba. Megkapta a ruhát.
Törõdjön a rúzzsal.
:44:04
- Nem, nincs belõle elég otthon.
- Ebben az esetben kellene egy, igaz?
:44:08
Túl sok rúzsom van. Egy csomó
van belõlük. Nincs rá szükségem.
:44:11
- Veszek neked egyet.
- Ha nem veszi fel két csörgésre..
:44:14
- Istenre esküszöm..
- Szia, kék szemû.
:44:40
- Dr. Perkins, lehet, hogy nem emlékszik rám.
- Igen?
:44:42
Nick Marshall vagyok. 10 éve jártam itt
az ex-feleségemmel, Gigi-vel.
:44:46
- Ó, Krisztus, csak õt ne.
- Ó, jó, emlékszik rám.
:44:49
Sajnálom, hogy zavarom,
de nem tudom kihez fordulhatnék.
:44:54
Félek dolgozni menni.
Félek a kapus lánytól.
:44:56
Én.. én félek
egy csésze kávét kérni.
:44:59
Mr. Marshall,
kérem lassítson. Lassítson.
:45:01
Hadd legyek teljesen biztos benne,
hogy értem amirõl beszél.
:45:04
Rendben. Rendben.
:45:09
Hallom amit a nõk gondolnak.
:45:12
Igen. Tudja,
Mr. Marshall,
:45:15
ez a fajta képzelet-helyettesítõ
agymûködés...
:45:17
- Nekem nincs képze...
olyanom.
:45:19
Azonban nekem van egy nagyon jó barátom
az egyetemi kórházban,
:45:23
aki a férfi-öregedés és a tesztoszteron
vesztés szakértõje.
:45:27
Mesés ember. Azt hiszem csak annyi kell,
hogy rácsörgök...
:45:30
és odaküldöm magát.
:45:32
Miért is nyitottam ajtót?
Megvehettem volna azt a lámpát az interneten.
:45:37
- Mennyibe került?
- Mennyibe került?
:45:40
A lámpa az interneten.
:45:46
Ó, értem. Ez jó.
Nagyon okos.
:45:49
- Dr. Skolnick, kérem.
- Maga nem hisz nekem. Próbáljuk megint.
:45:54
Rajta. Gondoljon egy számra.
Keverje meg. Bármilyen számra.
:45:56
Oké. Egy szám,
egytõl..
:45:58
- Millióig. Miért ne?
- Egytõl millióig.