:09:03
"Barátod, Richie."
Levél vége.
:09:05
Az elõzõ évben egyedül utazott
:09:08
egy óceánjárón, melynek
neve: Cote d'lvoire
:09:10
látta mindkét sarkot,
az öt óceánt
:09:13
az Amazonas-t és a Nílust.
:09:15
A tücskök és a rozsdabogarak
szaladtak
:09:18
a sûrû zsályabozót
fenyegetése elõl.
:09:20
"Vamanos, amigos",
suttogta
:09:22
majd rádobta elnyûtt bõr kulacsát...
:09:25
a laza szövésû nyeregtakaróra
:09:27
és tovalovagoltak a lenyúgvó nap
pislákoló fényében.
:09:32
Eli adjunktus volt,
:09:34
angol irodalmat tanított
a Brooks Fõiskolán.
:09:36
Második regényének
közelmúltbeli megjelenése...
:09:43
...váratlan irodalmi elismertséget
hozott neki.
:09:46
Mindenki tudja hogy Custer
Little Bighorn-nál halt meg.
:09:50
ez a könyv azt feltételezi...
hogy mégsem így történt.
:09:54
Hadd kérdezzek valamit.
:09:55
Miért lenne egy kritika
lényege annak a hangsúlyozása
:09:57
hogy valaki nem zseni?
:09:58
Úgy gondolod hogy én
különösen nem vagyok zseni?
:10:01
Tudom...
:10:04
Nem is gondolkoztál rajta, igaz?
:10:07
Csak nem használom
könnyelmûen ezt a szót.
:10:13
Mennem kell, Eli.
:10:18
Margot?
:10:19
Aha.
:10:20
Bemehetnék?
:10:37
Hogy vagy, kedvesem?
:10:38
Margo hozzáment az író
és ideggyógyász
:10:42
Raleigh St. Clair-hez.
:10:46
Jól vagyok, köszönöm.
:10:49
Enned kell valamit.
:10:51
Csináljak neked vacsorát?
:10:52
Nem, köszönöm.